-
1 ὄμμα
ὄμμα, τό (ὈΠΤΩ, vgl. ὀφϑαλμός), das Auge; ὑπαὶ δὲ ἴδεσκε, κατὰ χϑονὸς ὄμματα πήξας, Il. 3, 217; ὄμματα ϑέλγειν, in Schlaf bringen, bezaubern, Od. 5, 47; ὕπνον ἐπ' ὄμμασι χεῦε, ib. 492; ὄμματα καὶ κεφαλὴν ἴκελος Διΐ, an Augen u. Kopf, Il. 2, 478; πάντ' αὐτῷ μέγεϑός τε καὶ ὄμματα κάλ' εἰκυῖα, 23, 66, u. öfter in solchen Vrbdgn, denn die Augen sind der ausdrucksvollste Theil des Gesichts; auch wohl übh. für Antlitz, Gesicht; bei Hom. u. Hes. stets im plur.; ὀξύτατον ὄμμα, Pind. N. 10, 63; ὄμματι δέρκομαι, 7, 66; ἐν ὄμμασι ϑέσϑαι πίστιν, 8, 43, vor Augen stellen; ὁρᾷς ϑέαμα δυςϑέατον ὄμμασιν, Aesch. Prom. 69; γοργὸν δ' ὄμμα ἔχων, Spt. 519; μαλϑακὸν ὀμμάτων βέλος, Ag. 722, öfter; auch als schmeichelnde Anrede, ὦ τερπνὸν ὄμμα, Ch. 236 (wohin auch ἰδὼν τὸ ἐρωτικὸν ὄμμα Plat. Phaedr. 253 e zu rechnen); u. geradezu Umschreibung der Person, πατρῴων ὀμμάτων ἐπισκόπους, 124; ch φίλτατ' Αἴας, ὦ ξύναιμον ὄμμ' ἐμοί, Soph. Ai. 955; Eur. Ion 1261. Auch das Köstlichste bezeichnend, ὄμμα γὰρ πάσης χϑονὸς Θησῇδος ἐξίκοιτ' ἄν, Aesch. Eum. 979; er sagt auch übertr. ὄμμα γὰρ δόμων νομίζω δεσπότου παρουσίαν, Pers. 165, u. so oft bei Folgdn. – In Prosa überall, τῶν ὀμμάτων στερηϑείς, Plat. Phaedr. 243 a; ἀλγεῖν τὰ ὄμματα u. ä. – Κελαινῆς νυκτὸς ὄμμα, der Mond, Aesch. Pers. 420, vgl. ἀστ ερωπὸν ὄμμα Λητῴας κόρης, frg. 159; ὄμμα ἀκάματον αἰϑέρος, Ar. Nubb. 286; auch λύχνου, Lys. 1. – Selten auch = der Anblick, das Gesehene, ὦ δυςϑέατον ὄμμα, Soph. Ai. 983; μή του κηδομένου βροτῶν μηδὲ σύντροφον ὄμμ' ἔχων, Phil. 171; ὡς εἶδον ἐμπαίει τί μοι ψυχῇ σύνηϑες ὄμμα, El. 891, wo Nichts zu ändern ist; vgl. Trach. 202; ὄμμα δὸς φίλημά τε, Eur. I. A. 1238. – Uebertr., das Licht Bringende, Freude u. Trost Gewährende, ὡς ἄελπτον ὄμμ' ἐμοὶ φήμης ἀνασχόν, Soph. Trach. 202, das Aufleuchten einer solchen frohen Botschaft. – Sp. auch von Augen der Pflanzen, Phot. u. Schol. Ar. Equ. 552.
-
2 νομίζω
νομίζω, fut. νομίσω, art. νομιῶ, – 1) als Sitte, Brauch, Gesetz anerkennen, einen Brauch mitmachen, üben; ἱπποτροφίας νομίζων, d. i. Pferde haltend nach dem Brauch, Pind. I. 2, 38; μεγασϑενῆ νόμισαν χρυσόν, 4, 2, sie achteten das Gold hoch (vielleicht mit Anspielung auf νόμισμα); ϑεούς, Götter anerkennen, ehren, Aesch. Pers. 490 (vgl. Plat. ὃ ζῷον δίκην καὶ ϑεοὺς μόνον νομίζει, Menex. 237 d; Prot. 322 a u. Sp.); im Gebrauch haben, κοινὸν γὰρ ἔχϑος ἐν δόμοις νομίζομεν, Ch. 99; βίον ἀργυροστερῆ, ein räuberisches Leben führen, 997; γλῶσσαν, von Alters her eine Sprache im Gebrauch haben, sie sprechen, Her. 1, 142. 4, 183; φωνήν, 2, 42; οὔτε ἀσπίδα οὔτε δόρυ, sie führen sie, brauchen sie nicht, 5, 97; ὁρτήν, πανήγυριν, von Alters her feiern, 2, 64 u. öfter; auch = einen Gebrauch annehmen, eine Sitte einführen, 1, 173. 202; im perf. act., Ἕλληνες ἀπ' Αἰγυπτίων ταῦτα νενομίκασι, diesen Gebrauch haben die Hellenen von den Aegyptiern angenommen, 2, 51; τὶ παρά τινος, 4, 27; Xen. Cyr. 8, 8, 8; gesetzlich bestimmen, Lac. 1, 7. 2, 4. – Dah. im pass. als Sitte, Brauch, Gesetz anerkannt, üblichsein, ἔχεις παρ' ἡμῶν οἷάπερ νομίζεται, Aesch. Ag. 1016; ὅπου τὸ χαίρειν μηδαμοῦ νομίζεται, Eum. 401; τίς δ' ἔσϑ' ὁ χῶρος; τοῦ ϑεῶν νομίζεται, d. i. für welches Gottes Eigenthum gilt es? Soph. O. C. 38; vgl. οὐ τοῠ κρατοῦντος ἡ πόλις νομίζεται; Ant. 734; πεντάεϑλ' ἃ νομίζεται, El. 681; νενόμισται ἀνὰ τὴν Ἐλλάδα τὰ σχέτλια πάντα ἔργα Λήμνια καλέεσϑαι, es ist Brauch geworden, Her. 6, 138; bes. von den bei Leichenbegängnissen üblichen Feierlichkeiten, ἐντάφια φέρουσαν, οἷα τοῖς κάτω νομίζεται, Soph. El. 319; τὰ νενομισμένα ποιεῖν τινι, Is. 2, 4; τῶν νομιζομένων τυχεῖν, Dem. 24, 107; Aesch. 1, 14 u. oft bei den Rednern; vgl. Xen. An. 4, 2, 23, καὶ πάντα ἐποίησαν τοῖς ἀποϑανοῦσιν, ὥςπερ νομίζεται ἀνδράσιν ἀγαϑοῖς, sc. ποιεῖν; – von anderen Feierlichkeiten, ποιήσας περὶ τὸ ἱερὸν τὰ νομιζόμενα, Her. 1, 49, vgl. 9, 108; Xen. Cyr. 4, 5, 14. 8, 7, 1; Pol. 28, 10, 8; Plut. u. a. Sp. oft; – λαμβάνειν τὰ νομιζόμενα, das Uebliche, Ar. Plut. 1185; σωφροσύνη νενόμιστο, sie galt, war Sitte, Nubb. 949; κατὰ τὰ νομιζόμενα λέγοντες, nach dem Herkömmlichen, Plat. Rep. I, 348 e. – Daher übh. c. inf. gewohnt sein, pflegen, die Sitte haben, νομίζουσι Διῒ ϑυσίας ἔρδειν, Her. 1, 131; οὔτε οἰκίας νομίζουσι ἐκτῆσϑαι, 3, 100; βωμοὺς καὶ νηοὺς οὐ νομίζουσι ποιέειν, πλὴν Ἄρηϊ· τούτῳ δὲ νομί. ζουσι, 4, 59, öfter; auch c. inf. aor., Lob. Phryn. 752. – Auch mit dem dat., wie χρῆσϑαι, woran gewöhnt sein, Etwas brauchen, νομίζουσι Αἰγύπτιοι οὐδ' ἥρωσιν οὐδέν, Her. 2, 50, sie sind an Halbgötter nicht gewöhnt, d. i. die Verehrung der Halbgötter ist bei ihnen nicht üblich; φωνῇ νομίζουσι Σκυϑικῇ, 4, 101, sie bedienen sich der scythischen Sprache seit langer Zeit; ὑσί, 4, 63; Thuc. ἀγῶσι καὶ ϑυσίαις διετησίοις νομίζουσι, 2, 83; vgl. 1, 77; εὐσεβείᾳ, 3, 82; bes. vom Gelde, das im Gebrauch ist, ἐν Λακεδαίμονι σιδηρῷ σταϑμῷ νομίζουσι, Plat. Eryx. 400 b; οἱ Βυζάντιοι σιδηρῷ νομίζουσι, οἱ Καρχηδόνιοι σκύτεσι, Aristid., sie brauchen Eisen, Lederstücke als Münze. – Bei Her. 1, 170, τὰς ἄλλας πόλιας νομίζεσϑαι, bedeutet es »nach gewissen hergebrachten Gesetzen verwaltet werden«. – 2) übh. meinen, glauben, wofür halten; ὄμμα γὰρ δόμων νομίζω δεσπότου παρουσίαν, Aesch. Pers. 165; εἴ τοι νομίζεις οὐχ ὑφέξειν τὴν δίκην, Soph. O. R. 551; ὥςτε μηκέτ' ἂν τέρας νομίζειν αὐτό, El. 1309, öfter; ϑεοὺς νομίζεις τοὺς τότ' οὐκ ἄρχειν ἔτι, Eur. Med. 493; μ' οὐ νομίζω παῖδα σὸν πεφυκέναι, Alc. 644, öfter, wie Ar. u. in Prosa, sowohl mit dem doppelten accus., als c. accus. u. inf.; u. so auch im pass., τὸ ϑανεῖν κακῶν μέγιστον φάρμακον νομίζεται, Eur. Heracl. 596; τὸν ἐγὼ νενόμικα ἄριστον ἄνδρα γενέσϑαι, Her. 8, 79; οἱ Πέρσαι οὐκ ἀνϑρωποφυέας ἐνόμισαν τοὺς ϑεοὺς εἶναι, 1, 131, öfter, wo immer noch die erste Bdtg »der allgemein verbreiteten Annahme« zu erkennen ist; ὅϑεν καὶ Ἕλληνες ἤρξαντο νομισϑῆναι, für Hellenen gehalten zu werden, 2, 51; νομίζω εἶναι ϑεούς, Plat. Apol. 26 c; ὅτι καὶ σὺ Ἔρωτα οὐ ϑεὸν νομίζεις, Conv. 202 d, u. sonst oft; νομίζοντα λέγειν ἃ ἔλεγεν, indem er es so meinte, ernstlich, Phaedr. 257 d; νομιστέα ἅπερ εἰρήκαμεν περὶ ποιήσεως, Rep. X, 608 b; Xen. ὀμόσαντες ἡμῖν τοὺς αὐτοὺς φίλους καὶ ἐχϑροὺς νομιεῖν, An. 2, 5, 39; Hell. 2, 2, 20; νομίζω σὺν ὑμῖν ἂν εἶναι τίμιος, An. 1, 3, 6; er vrbdt auch das partic. damit, νόμιζε δ' ἐὰν ἐμὲ νῦν ἀποκτείνῃς, δι' ἄνδρα δειλὸν – ἀγαϑὸν ἀποκτείνων, 6, 4, 24; – auch Ggstz des wirklichen Seins, οἱ νομιζόμενοι μὲν υἱεῖς, μὴ ὄντες δὲ γένει, Dem. 40, 47; νομίζεται παρ' ὑμῖν ἐλεύ-ϑερος, er gilt für frei, 29, 26; Αἰγυπτίων τῶν σοφῶν εἶναι νενομισμένων, S. Emp. pyrrh. 3, 223.
-
3 νομίζω
A , Th.4.87, etc.; [dialect] Ion. [ per.] 1pl.νομιοῦμεν Hdt.2.17
; later codd., Procop.Gaz.Ep.12: [tense] aor. ἐνόμισα, poet.νόμισα Pi.I.5(4).2
: [tense] pf.νενόμικα Axionic.6.8
:—[voice] Pass., [tense] fut.νομισθήσομαι Pl.Sph. 240e
, etc.: [tense] fut. [voice] Med. νομιοῦμαι in pass. sense, Hp.Morb.Sacr.1: [tense] aor. ἐνομίσθην (v. infr. 1.1, 2): [tense] pf. νενόμισμαι, [ per.] 3pl.νενομίδαται D.C.51.23
; [dialect] Dor. inf.- ίχθαι Sthenid.
ap. Stob.4.7.63: [tense] plpf. [ per.] 3sg.ἐνενόμιστο Ar.Nu. 962
: ([etym.] νόμος):—use customarily, practise,ἓν τόδε ἴδιον νενομίκασι Hdt.1.173
; ν. γλῶσσαν to have a language in common use, ib. 142;φωνήν Id.2.42
;οὔτε ἀσπίδα οὔτε δόρυ Id.5.97
; πανήγυριν, πληγὴν ἐν τῇ ὁρτῇ, Id.2.63; ταῦτα.. Ἕλληνες ἀπ' Αἰγυπτίων νενομίκασι have adopted these customs from the Egyptians, ib.51, cf. 4.27;ἱπποτροφίας ἐν Πανελλάνων νόμῳ Pi.I.2.38
;ἀργυροστερῆ βίον A.Ch. 1003(989)
;ν. θειότατον νόμον Gorg.Fr.6D.
; ν. ἐκκλησίαν have a regular popular assembly, Arist. Pol. 1275b7; ἀγορᾶς κατασκευὴν ν. (cj. for ὀνομάζουσιν) ib. 1331a32;δραχμὰς ἇν Τροζάνιοι νομίζοντι IG42(1).77.16
(Epid., ii B.C.):—freq. in [voice] Pass., to be customary,οὔτω τοῦτο νομίσδεται Alc.Supp.24
; ; was the fashion,Ar.
Nu. 962: impers.,εἰκῇ νομίζεται Xenoph.2.13
; ὡς νομίζεται as is the custom, A.Eu.32, E.Alc.99 (lyr.), etc.;οἷάπερ ν. A.Ag. 1046
;οἷα τοῖς κάτω νομίζεται S.El. 327
, cf. 691;ᾗ νομίζεται Id.OC 1603
: part. νομιζόμενος customary,γέρα τὰ ν. Th.1.25
;εὐχαὶ αἱ ν. Id.6.32
;εἰς τὸν ν. χρόνον IG12.19.15
;τὰ ν.
customs, usages,Hdt.
1.35, 5.42, Ar.Pl. 1185;τὰ ν. μυστήρια Heraclit.14
;τὰ ἱερὰ τὰ ν. Antipho 5.82
;συντελέσαι τὰ ν. τοῖς θεοῖς IG12.22.4
, cf. 54.16;τὰ τοῖς θεοῖς ν. X.Cyr. 4.5.14
; freq. of funeral rites,τὰ ν. ποιεῖν Aeschin.1.13
, cf. Isoc.19.33;ἐπειδὴ τὰ ν. αὐτῷ φέροιτο D.18.243
: also [tense] aor. part., ;τὰ ν. E.Ba.71
(lyr.): [tense] pf. part.,τὰ νενομισμένα τοῖς κατοιχομένοις PRyl.153.6
(ii A.D.), cf. SIG1109.34 (ii A.D.).2 of a legislator, enact, , cf. 12.3, Cyr.8.5.3: c.acc., Id.Lac.1.7:—[voice] Pass., D.C. 37.20;τὰ νομισθέντα ὑπὸ Μάρκου Id.78.22
; cf. .3 c. dat., make common use of, use,φωνῇ Hdt.4.117
; ὑσί ib.63; νομίζουσι Αἰγύπτιοι οὐδ' ἥρωσι οὐδέν, i.e. practise no such worship, Id.2.50;ἀγῶσι καὶ θυσίαις Th.2.38
;εὐσεβείᾳ Id.3.82
;οὔτε τούτοις χρῆται οὔθ' οἷς ἡ ἄλλη Ἑλλὰς ν. Id.1.77
; esp. use as current coin,ἐν Βυζαντίοις, ὅπου σιδαρέοισι νομίσμασιν νομίζουσι Pl.Com.96
(dub. l.); :—hence in [voice] Pass., to be struck, ἀργύριον νενομισμένον ἐς Τιβέριον, i.e. with the head of Tiberius, Philostr.VA1.15.4 c. inf., to be accustomed to do,νομίζουσι Διὶ θυσίας ἔρδειν Hdt.1.131
, cf. 133, 202, 3.15, etc.:— [voice] Pass., ; γυμνοὺς εἰσιέναι νομίζεται it is customary for them.., Ar.Nu. 498, cf. 1420, Th. 2.15, X.HG2.4.36.II own, acknowledge, consider as,ὡς δούλους ν. τινάς Hdt.2.1
;τὸν προέχοντα ἔτεσι ν. ὡς πατέρα Pl.Lg. 879c
: ὡς is freq. omitted, ;τοὺς κακοὺς χρηστοὺς ν. S.OT 610
, cf. Ant. 183, El. 1317;τοὺς αὐτοὺς φίλους νομιῶ καὶ ἐχθρούς IG12.71.20
;νομίσαι χρὴ ταῦτα μυστήρια Ar. Nu. 143
; θεὸν ν. τινά believe in one as a god,σὺ Ἔρωτα οὐ θεὸν νομίζεις Pl.Smp. 202d
;θεὰν οὐ τὴν Ἀναίδειαν, ἀλλὰ τὴν Αἰδῶ ν. X.Smp.8.35
; ν. τούτους [θεούς] believe in these [as gods], Hdt.4.59;οὓς ἡ πόλις ν. θεοὺς οὐ νομίζων X.Mem.1.1.1
, Ap.10, Pl.Ap. 24b;τοὺς ἀρχαίους οὐ ν. Id.Euthphr.3b
; but ν. θεοὺς εἶναι believe that there are gods, Id.Ap. 26c, Lg. 886a (cf. infr. 4): without εἶναι, δίκην καὶ θεοὺς μόνον ν. [ἄνθρωπος] Id.Mx. 237d; τὸ παράπαν θεοὺς οὐδαμῶς ν. to be an atheist, Id.Lg. 885c, cf. 908c, Ap. 18c, Prt. 322a;θεοὺς ν. οὐδαμοῦ A.Pers. 497
:—[voice] Pass., to be deemed, reputed, considered, ;Ἕλληνες ἤρξαντο νομισθῆναι Hdt. 2.51
; οἱ νομιζόμενοι μὲν υἱεῖς, μὴ ὄντες δέ .. D.40.47; ἡ -ομένη (v.l. ὀνομαζ-) .2 esteem, hold in honour,χρυσὸν.. περιώσιον ἄλλων Pi.I.5(4).2
;οὔτε θεοὺς οὔτε ἀνθρώπους ν. Lys.12.9
:—[voice] Pass., to be esteemed, Pl.Grg. 466b.3 c. acc. rei, hold, believe,ταὐτὰ περί τινος Id.Phdr. 258c
, etc.;ἐποίει ἄλλα παρ' ἃ ἐνόμισεν Id.Min. 320b
; ἀκοῇ ν., opp. πείρᾳ αἰσθάνεσθαι, Th.4.81.4 c. acc. et inf., deem, hold, believe that.., πότερα νομίζεις δυστυχεῖν ἐμέ; S.OC 800, cf. OT 549, X.HG3.4.11;θεὸν νομίζουσι εἶναι τὸ πῦρ Hdt.3.16
: c. [tense] fut. inf., expect that.., S.OT 551: [tense] aor. inf. is sts. found in codd. referring to [tense] fut., ( κρατήσειν in same phrase, Aen.Tact.2.3), cf. Th.3.24, Lys.13.6; in S. Aj. 1082 the [tense] aor. inf. may be gnomic.5 c. part.,νομίσωμεν ἐκγενησόμενον Th.7.68
;νόμιζε.. ἄνδρα ἀγαθὸν ἀποκτείνων X.An.6.6.24
;νόμιζε ταῦτα δεδογμένα Pl.R. 450a
, cf. D.14.9 (s.v.l.).6 with ὡς, Th.3.88.7 [voice] Pass., with gen. of the person in possession, τοῦ θεῶν νομίζεται; whose sanctuary is it held to be? S.OC38; οὐ τοῦ κρατοῦντος ἡ πόλις ν.; Id.Ant. 738.8 abs., νομίζοντα λέγειν to speak with full belief, Pl.Phdr. 257d (nisi leg. ὀνειδίζοντα). -
4 ὄμμα
A eye, poet. word, rare in Prose (Th.2.11, Pl.Ti. 45c, al., X.Cyr.8.7.26, Mem.1.4.6, al., Thphr.Sens. 50, al., Polystr.Herc.346p.81V., BGU713.9 (i A.D.), IG42(1).121.121 (Epid.)): Hom. and Hes. only use pl.,κατὰ χθονὸς ὄμματα πήξας Il.3.217
;ὕπνον ἐπ' ὄμμασι χεῦε Od.5.492
, etc.: sg. in Pi.N.10.63 and Trag. (v. infr.):—Phrases: ὀρθοῖς ὄμμασιν ὁρᾶν τινα look straight at, S.OT 1385 ;ἀναβλέψαι ὀρθ. ὄμμ. X.HG7.1.30
;ἐξ ὀμμάτων ὀρθῶν S.OT 528
; also οὐκ οἶδ' ὄμμασιν ποίοις βλέπων πατέρα ποτ' ἂν προσεῖδον how I could have looked him in the face, ib. 1371, cf. Aeschin.3.121 ;ὁρᾶν τινα ἐν ὄμμασι S.Tr. 241
; ποῖον ὄ. πατρὶ δηλώσω ; Id.Aj. 462 ; τέοισί με χρὴ ὄμμασι.. φαίνεσθαι; Hdt.1.37 ; λαμπρὸς ὄμματι radiant in look or expression, S.OT81 ;ἄλλοσ' ὄ. θἀτέρᾳ δὲ νοῦν ἔχειν Id.Tr. 272
; προσέσχον ὄ. turned their eyes on him, E.HF 931 ; ἐς σὸν ἐλθεῖν ὄ. come within sight of thee, Id.Heracl. 887 ; κατ' ὄμματα before one's eyes, S.Ant. 760 ; κατ' ὄμμα ἐλθεῖν face to face, E.Andr. 1064 ; κατ' ὄμμα στῆναι in full sight, openly, ib. 1117 ; opp. νύκτωρ, Id.Ba. 469 ; κρατιστεύων κατ' ὄμμα in eye-sight, of the Sun, S.Tr. 102 (lyr.) (but λαμπρὰ καὶ κατ' ὄμμα καὶ φύσιν is dub. in 379) ; πρευμενοῦς ἀπ' ὄμματος ἰδέσθαι look kindly on, A.Supp. 210 ; (lyr.) ; ὡς ἀπ' ὀμμάτων to judge by the eye, S.OC15, cf. E.Med. 216 ; ἐν ὄμμασι before one's eyes, A.Pers. 604 ;ἐν τοῖς ὄ. Th.2.11
;ἐπ' ὀμμάτων E. Supp. 1153
(lyr.) ; so παρ' ὄμμα, εἰ δ' ἦν παρ' ὄμμα θάνατος ib. 484 ; ἐξ ὀμμάτων out of sight, Id.IA 743 ;ἄπειμ' ἐξ ὀ. Phryn.Trag.21
; πρὸ ὀμμάτων τίθεσθαι, ποιεῖν, Arist.Po. 1455a23, Rh. 1386a34 ; πρὸ ὀ. θέσις Polystr.l.c.2 metaph.,τὸ τῆς ψυχῆς ὄ. Pl.R. 533d
, Iamb.Protr. 21.κδ'.II the eye of heaven, i.e. the sun,ὄ. αἰθέρος Ar.Nu. 285
, cf. E.IT 194 (anap.) ; but ὄ. νυκτός is a periphrasis for night (v. infr. v), ἕως.. νυκτὸς ὄμμ' ἀφείλετο (sc. τὴν μάχην) A.Pers. 428 ; ὅταν δὲ νυκτὸς ὄ. λυγαίας μόλῃ the dark night, E.IT 110 ;νυκτὸς ὄ. τῆς μελαμπέπλου Alex.89
; cf. ,βλέφαρον 11
.III generally, light: hence, metaph., that which brings light, ὄμμα ξείνοισι a light to strangers, Pi.P.5.56 ;ὄ. δόμων νομίζω δεσπότου παρουσίαν A.Pers. 169
; .2 metaph., anything dear or precious, as the apple of an eye,ὄ. γὰρ πάσης χθονὸς.. ἐξίκοιτ' ἄν A.Eu. 1025
.IV face or human form,ὦ δυσθέατον ὄ. S.Aj. 1004
;ἐμπαίει τί μοι ψυχῇ ξύνηθες ὄ. Id.El. 903
;τὸ ἐρωτικὸν ὄ. Pl.Phdr. 253e
: as periphr. of the person, ὄ. πελείας, = πελεία, S.Aj. 140 (anap.) ; ὄ. νύμφας, = νύμφα, Id.Tr. 527 (lyr.) ; ξύναιμον ὄ., = ξυναίμων, Id.Aj. 977 ; ὦ ταυρόμορφον ὄ. Κηφισοῦ, = ὦ ταυρόμορφε Κηφισέ, E. Ion 1261 ; v. supr. 11 and cf. ὄνομα IV.V ὄ. τυκτόν eye-hole in a helmet, Nonn.D.22.62. -
5 παρ-ουσία
παρ-ουσία, ἡ, 1) Gegenwart; ὄμμα γὰρ δόμων νομίζω δεσπότου παρουσίαν, Aesch. Pers. 165; Ch. 660; τί δῆτα μέλλει μὴ παρουσίαν ἔχειν, = παρεῖναι, Soph. Ai. 536; ὅταν παρουσία φράζῃ, τότ' ἔργων τῶνδε μεμνῆσϑαι χρεών, El. 1242, der gegenwärtige Augenblick, die günstige Gelegenheit; τί δῆτα τέκνων τῶνδε δεῖ παρουσίας; Eur. Hec. 1005; ἐπὶ κακῶν παρουσίᾳ, Ar. Th. 1049; u. in Prosa, Plat. Phaed. 100 d, ἀγαϑῶν Gorg. 497 e, κακοῦ 217 b, Anwesenheit, Vorhandensein; auch Ankunft, Thuc. 1, 138; εἰς Ἰταλίαν, D. Hal. 1, 45. – 2) das Vermögen, wie οὐσία, VLL.
-
6 δεσπότης
Aδεσπότεα Hdt.1.91
, al., Luc.Syr.D.25:—master, lord, prop. the master of the house,δόμων A.Eu.60
, etc.; : pl., of a family, Id.Ag.32, Ch.53, 82(lyr.); in respect of slaves, Pl.Prm. 133d;δοῦλοι καὶ δ. οὐκ ἄν ποτε γένοιντο φίλοι Id.Lg. 757a
, etc.;δ. καὶ δοῦλος Arist.Pol. 1253b6
, cf. 1278b35;ὦ δέσποτ' ἄναξ Ar. Pax90
(anap.); ὦναξ δέσποτα ib. 389, Fr. 598;δέσποτ' ἄναξ Men. 312.5
.2 despot, absolute ruler, Hdt.3.89, Th.6.77;τύραννος καὶ δ. Pl.Lg. 859a
; of the Roman Emperors, Ph.2.568, D.C.55.12, Hdn.1.6.4;γᾶς καὶ θαλάσσας δ. IG12(2).216
([place name] Mytilene).4 dominant planet, Vett. Val.5.16.II generally, master, lord, owner, κώμου, ναῶν, Pi.O.6.18, P.4.207;μαντευμάτων A.Th.27
;τῶν Ἡρακλείων ὅπλων S.Ph. 262
; ἑπτὰ δεσποτῶν, of the seven Chiefs against Thebes, E.Supp. 636;τοῦ ὄρτυγος Poll.9.108
.—Not in Hom. (for metrical reasons), though he uses δέσποινα in Od. (Prob. for δεμσποτ- 'lord of the house', cf. δόμος.)Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > δεσπότης
См. также в других словарях:
Ὄμμα γὰρ δόμων νομίζω δεσπότου παρουσίαν. — См. Хозяйский глаз смотрок! … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
хозяйский глаз смотрок! — Ср. Глаз хозяина откармливает лошадей. Екатерина II. Ср. Des Herrn Auge macht das Pferd fett. Des Herrn Fuss düngt den Acker wohl. Ср. L oeil du fermier: vaut fumier. Ср. L oeil du maitre engraisse le cheval. Ср. La Fontaine. Fable. 4, 21. Ср.… … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона
Хозяйский глаз смотрок! — Хозяйскій глазъ смотрокъ! Ср. Глазъ хозяина откармливаетъ лошадей. Екатерина II. Ср. Des Herrn Auge macht das Pferd fett. Des Herrn Fuss düngt den Acker wohl. Ср. L’oeil du fermier: vaut fumier. Ср. L’oeil du maitre engraisse le cheval. Ср. La… … Большой толково-фразеологический словарь Михельсона (оригинальная орфография)
παρουσία — η, ΝΜΑ 1. το να είναι κανείς παρών κάπου, το να παρευρίσκεται κάπου (α. θα μάς τιμήσετε με την παρουσία σας» β. «χαίρω ἐπὶ τῇ παρουσίᾳ Στεφανᾱ καὶ Φουρτουνάτου», ΚΔ γ. «ὄμμα γὰρ δόμων νομίζω δεσπότου παρουσίαν», Αισχύλ.) 2. η έλευση, ο ερχομός… … Dictionary of Greek